sokszor (általában csak arról) esett már szó a Windows által lenyúlt OS X featúrákról, az  Aqua egyediségéről, ám igen ritka az olyan összehasonlítás, amely a két rendszert usability szempontok alapján venné górcső alá. az Apple mindig is igyekezett élen járni a produktivitásban (bigger screens are better), ám ezen kívül talán vannak más szempontok is, amelyek a napi feladataink elvégzésének sebességét nagy mértékben befolyásolják. talán ez egy kicsit szubjektív összeállítás lesz, és azért csak öt pontból fog állni, mert így talán könnyebben ráveszed magad az elolvasására. :) igyekeztem a két oprendszert szűz mivoltában összehasonlítani, azaz nem képezik az összehasonlítás alapját segédprogramok, illetve egyedi beállítások. nem szeretnék állást foglalni sem pro, sem kontra, de talán vitára érdemes egyik másik észrevételem. már akit nem vakít el teljesen mondjuk az Aqua fénye. :)

update: közben egy "almablogon" is felmerültek hasonló kérdések. nocsak.

drag and drop

az OS X esetében szinte ránk kényszerített funkció. hardcore mac-userek dobálgatják a fájlokat, képeket: "bazeg ez ám a királyság, produktivitás öcsém produktivitás!". nem, nem az. ugyanis elég csak adott fájlt rossz helyen (értsd: ikon helyett filenév) elcsípni, és máris oda a szupergyors dobálózás, ehelyett sorra jelölöd ki a mappa további tartalmát, drag and dropnak hűlt helye.

állítólag az OS X-ben is lehetséges közvetlenül Firefoxból a Photoshopba ráncigálni egy (mi mást) képet. nos, addig is, amíg ezt a saját szememmel látom, annyit mondanék: Windows esetén ehhez biztosan nem szükséges semmit sem kapcsolgatni. OS X esetén ez úgy néz ki, hogy desktopra kidob, ablakokat széthúz, desktopról Photoshopba behúz. akárhogy is számolom, ez plusz két művelet. sajnálom srácok, ez így nem működik.

scroll, scrollbar

fantasztikus találmány a fel-le gombok egymás mellé helyezése (ami természetesen rábírható a Windows-like működésre is.) én nem igazán tudtam vele megbarátkozni,
ez az én bajom. József szerint a maximalizált ablak az ördög műve. ám legyen. elképzelhető, hogy az én felfogóképességem kevés ahhoz, hogy egyszerre négy, öt különböző szoftver ablakát helyezzem el a tetszőlegesen a képernyő bizonyos pontjain. amiért ezt a problémát itt említem, az az, hogy egy nem maximalizált ablak esetén igen sűrű a mellékattintások aránya, ugyanis általában nem szoktam figyelni, hogy pontosan a scrollbar fölé mozogjak a kurzorral, majd utána kezdjem el húzni a sávot. fogom, kihajítom a kurzort a jobb szélre, és scrollozok - így működik ez Windowsban. mert bűvészmutatványok nélkül maximalizált ablakban dolgozom.

sokan nem szeretnek képernyőn olvasni, én viszont sajnálok esetenként többszáz oldalas szövegeket kinyomtatni, csak azért, mert akad valami olvasnivalóm. sűrűn előfordul, hogy ide-oda navigálok adott oldalon. Windows esetén az egérmutató/scrollbar képes afféle kvázi könyvjelzőként viselkedni. hogyan? az egér bal gombjának nyomva tartásával a tetszőleges állapotba húzom a képernyőn megjelenő dokumentumot, majd ha vissza szeretnék térni az előző állapotba, egyszerűen elég messze húzom a scrollbartól a kurzort, és voilá! újra a korábbi szövegrésznél találom magam. priceless!

save as

nem szeretném túlmagyarázni. OS X alatt nem tudsz duplaklikkel rámenteni egy korábbi fáljra, egyszerűen el kell mozgatnod az egeret és úgy megerőszakolnod a save buttont, míg Windowsnál -mondanom sem kell- duplaklikk.

billentyűk, kijelölés

az összehasonlítás újabb szubjektív eleme. könnyen legyinthet az Apple-fétisben szenvedő: "ugyan már! ki mit szokott meg, és különben is!" nem kérem, nem eszik ezt olyan forrón. tessék nekem elmagyarázni, hogy lehet az, hogy Windowsban sokkal kevesebb gomb lenyomása elegendő azonos feladatok elvégzéséhez: bekezdés kijelölése, szavanként kijelölés, szöveg elejéig/végéig mindent kijelöl, stb. gaba említett egy megoldást, amellyel át lehet konfigurálni a billentyűzetet Windows-like működésre. viszont nem találkoztam szoftverrel, ami a Win-t bírná rá OS X-szerű viselkedésre. vajon miért? (biztos vagyok benne, hogy létezik ilyen)

néha előfordul, hogy kódolni vagyok kénytelen. kacsacsőrök, miazmás. OS X? mintha szándékosan programozók idegesítésére lenne kihegyezve a billentyűzetkiosztás, egy sima kacsacsőr begépeléséhez három (3) billentyűt kell egyszerre lenyomnom. vicc! Tudom: Popchar, de korábban említettem: segédprogramok és egyedi konfig nélkül!

biztos megesett mással is, hogy egy többszáz (ezer) fájlt tartalmazó könyvtárban tudta, hogy mit keres (a fájl neve), viszont scrollozni kényelmetlen. Windows esetén semmi gond, kezdd el gépelni a file nevét, és már meg is érkeztél: enter. OS X? sajnos már akkor sem lépked tovább a kurzor, ha legalább két azonos kezdőbetűjű fájl található a könyvtárban, veheted elő megint az egeret, scrollozhatsz. őrület. most ne tessék a Spotlight-tal jönni: innentől kezdve máris csak lassabb lehet a fájl előkerítése.

az esc billentyű működéséről szintén nem mondható el a következetesség. ritka az a megerősítést igénylő ablak, amit esc segítségével tudnék valamely irányba terelni, de szintén nem minden esetben megoldás az enter leütése sem, ahogy észrevettem. talán a space(?) billentyű, ami szinte mindig működik.

hosszú könyvtárakban való lapozáskor szintén kényelmes tud lenni a pageup/pagedown billentyűk ütögetése. nem úgy az OS X esetében! miért is ugrana a fókusz oda, ahová kellene!? :D

fejlécek

OS X ablakok fejlécei: ha neadjisten' nem figyelnél és véletlenül az ablak tetejét rossz helyen markolod meg (jelesül a filenév előtt található ikonnál) gyönyörűen elkezded "másolni"(?) adott ablak tartalmát, nem lényeg, hogy nem ez volt a célod. hogy is gondolod, hogy akárhol megfoghatod azt az ablakot?? (igen, fanatikus barátaim, bizonyára fantasztikus featúra ez, bár egy statisztikát megtekintenék, vajon százból hány esetben volt a cél valóban a fájl másolása)

listák fejlécei: mivel Windows-ban szinte kivétel nélkül minden program a "gyári" list-et használja, bármely programban tudunk különöbzőképpen listákat rendezni, az oszlopok szélességét módosítani, neadjisten' oszlopokat egymással felcserélni. az OS X esetében itt is a következetességet hiányolom: még nem sikerült rájönnöm, mitől függ, hogy adott lista oszlopszélességét tudom-e módosítani, ha egyszer erre van szükségem. nem, köszönöm, a finder-féle akárhány folder nyílik jobbra-megoldásból nem kérek. (talán az egyik legnevetségesebb szolúció, amit a problémára ezidáig láttam)

konklúzió

nem tudom nem észrevenni, hogy az Apple igen erősen hisz abban, hogy a feladatok elvégzése sokkal gyorsabb, ha egérrel tesszük. szinte ránk kényszerítik a használatát, hiszen, mint az a fentiekből kiderül, billentyűzet segítségével vért fogunk izzadni bizonyos feladatok elvégzésekor. a legnagyobb problémám az, hogy OS X alatt nincs meg a lehetőségem, hogy magam döntsem el, hogyan szeretnék dolgozni. az Apple-nek egyébként általában véve szokása, hogy igyekszik keretek közé szorítani felhasználóit: iPhone nem cserélhető akkumulátor.