fotofabrik

avagy tagging, de pont ez lenne a lényeg. hogy címkézés. régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy a nem angol nyelvű nemzetek, az angol nyelvű lapokon hogy és miként él, vagy éppenséggel nem él a címkézés lehetőségével. mennyire angol nyelvű ez a műfaj?

a fenti linkből úgy tűnik, igenis, angol műfaj, hiszen ezen a nyelven kívül németül és japánul létezik a szócikk (a japán ráadásul az mp3 tagging-ról szól), ami mondjuk jelentheti azt, hogy lelkes wikipédiázó honfitársainknak kisebb gondja is nagyobb annál, mintsemhogy egy webkettes kifejezéssel bővítsék a magyar szócikkek számát, de jelentheti azt is, hogy mi, magyarok nem igazán ismerjük a kifejezést, nem használjuk a címkézést.

ez persze nem igaz, nagyon is használjuk. de hogyan?

megpróbáltam listát keresni a leggyakoribb magyar szavak listájáról, ám a Magyar Nemzeti Szövegtár első 99 találata nem adna kellő mintát egy keresési kísérlethez, a blog.hu nem ad címkefelhőt, így kénytelen vagyok magam egy szedett-vedett listát generálni, amellyel a birtokomban szétnézek egy-két nagyobb (feltehetően magyarok által is használt) címkézési lehetőséggel bíró lapon, némi információt szerezve ezzel a mi címkézési szokásainkról.

mire jó mindez?

a címkézés rendkívül rugalmas lehetőséget ad az információk rendszerezésére, ezt tudjuk. nem szeretném részletezni a dolgot, hiszen már több éve annak, hogy címkézgetünk. épp ezért ideje megvizsgálni, hogy a megosztani kívánt információkat vajon valóban annak a közönségnek juttatjuk-e el, akinek szánjuk? vagy fordítva: egyáltalán magyaroknak szánjuk-e ezeket az információkat? hiszen a címkézéssel, a saját nyelv használatával egy újabb dimenzióban -a térben- is elhelyezhetjük el az információt.

a vizsgált szavak

nem feltétlenül a leggyakoribb magyar szavak ezek, de feltételezem, hogy eléggé gyakoriak ahhoz, hogy információk mellé társítsuk őket, ha már címkézünk. igyekeztem továbbá olyan szavakat válogatni, amelyeknek van angol (vagy bármilyen más, idegen nyelvű) megfelelője, viszont a legkevésbé sem nemzetközi szavak -így értelemszerűen nem szerepel köztük például egyetlen magyar miniszterelnök sem :)- illetve ne legyenek olyannyira speciálisak, hogy a különböző tematikájú lapokon jelentős torzulást okozzon az előfordulásuk. lássuk:

karácsony, választás, tudomány, születésnap, színház, nyaralás, házibuli, vicces, tüzijáték, munkahely

itt jegyezném meg, hogy a szavakat nem teszteltem, tehát ezen a ponton magam sem tudom, milyen eredményt fognak produkálni a vizsgált lapokon. nem húzom tovább, íme az eredmény:

az látszik, hogy jelen vagyunk a legfőbb csomópontokon, használjuk -sőt, magyarul használjuk- a címkézést. igen ám, de jó lenne tudni, hogy az angolul megadott címkék vajon takarnak-e magyar nyelvű tartalmakat, hiszen hajlamosak vagyunk (ki tudja miért) angolul címkézni, ezáltal "félrevezetjük" azokat, akik csalódottan fordulnak el mondjuk a Flickr-től, mondván itt nem találhatók képek tudomány témakörben. lehet persze azt mondani, hogy tessék megtanulni angolul, de nem. szerintem nagyon is jól van ez így, tessék továbbra is ilyen szorgalmasan magyarul címkézni.

érdekes lenne további, mélyrehatóbb vizsgálatokat is végezni, némileg automatizálni a vizsgálódást, megnézni, vannak-e olyan tartalmak, ahol több nyelven is kategorizálta azt annak előállítója, milyen ütemben/arányban szaporodnak a magyar nyelvű címkék -mondjuk más, európai országokkal összevetve, illetve a címkék száma hány felhasználó közt oszlik el, hiszen a del.icio.us csekélyke eredményei több dologra is engednek következtetni. ilyen például az, hogy valószínűleg néhány emberkéhez köthető az a néhányszáz magyar címke, amit a keresés alatt sikerült találnom. persze az is igaz, hogy ez az oldal bizonyos értelemben kevésbé populáris, mint mondjuk a YouTube.

akinek javaslatai lennének, miket érdemes vizsgálni címkeügyben, jelezze itt a kommentek között, akinek pedig kedve lenne tovább bővíteni a listát, annak elérhetővé teszem a táblázat szerkesztését.