akinek a feedolvasójában be van állítva a blog.hu feedje, nyilván észrevette, hogy az eddigi napi 50 körüli (szelektált) post helyett pár napja számolatlanul önti (gReader legalábbis még nem nagyon vette észre) ránk a tartalmat.
igen, magam is hamarosan leiratkozom a közös csatornáról, nincs kedvem folyamatosan a számomra érdektelen postokat olvasottá tenni, lapozni, lapozni... ugyanakkor adtam magamnak egy hónap türelmi időt, hiszen rengeteg olyan blogról szereztem tudomást, amiket eddig is látogattam volna - ha tudok a létezésükről.
a teljesség igénye nélkül be is linkelek néhányat, akik biztosan maradnak:
a napi adag jelenleg az abszolút kedvenc. inspiratív, informatív, mindennek tetejébe még humoros is. amolyan reklám-design-blog, mely némi (nem mellékes) infoval is ellátja a kedves olvasót. [RSS]
a 645 kétségtelenül a legjobb fotóblog a blog.hu-n. fenyob hihetetlen magabiztossággal használja a középformátumú gépet, nem mellesleg hasznos információkat oszt meg azokkal, akik érdeklődnek a technika iránt. [RSS]
a midi.blog.hu nem egyszerűen egy midiblog, hanem A midiblog. sőt! nem létezik olyan fontosabb hardver/szoftver, amelyről ne olvashatnánk itt híradást, legyen az DJ-knek, vagy éppen stúdióknak kitalálva. [RSS]
a tejbenvajban-t illetően nem teljesen vagyok képben, de afféle fashion-életmód blog címkét tennék rá. mivel nem tudok hasonló hazai blogról, kipróbálom. [RSS]
a Vizuális élmények kicsit talán hasonlít (elnézést az összehasonlításért) a napi adaghoz, azzal a kitétellel, hogy nagyobb merítéssel dolgozik, nem kimondottan a reklámokra van kihegyezve, megtalálható itt fotó, hagyományos és modern illusztrációk. [RSS]
hasznos feliratkozást kívánok! ;)
címkézés, vagy amit akartok
2007.02.11. 14:30 fotofabrik
avagy tagging, de pont ez lenne a lényeg. hogy címkézés. régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy a nem angol nyelvű nemzetek, az angol nyelvű lapokon hogy és miként él, vagy éppenséggel nem él a címkézés lehetőségével. mennyire angol nyelvű ez a műfaj?
a fenti linkből úgy tűnik, igenis, angol műfaj, hiszen ezen a nyelven kívül németül és japánul létezik a szócikk (a japán ráadásul az mp3 tagging-ról szól), ami mondjuk jelentheti azt, hogy lelkes wikipédiázó honfitársainknak kisebb gondja is nagyobb annál, mintsemhogy egy webkettes kifejezéssel bővítsék a magyar szócikkek számát, de jelentheti azt is, hogy mi, magyarok nem igazán ismerjük a kifejezést, nem használjuk a címkézést.
ez persze nem igaz, nagyon is használjuk. de hogyan?
megpróbáltam listát keresni a leggyakoribb magyar szavak listájáról, ám a Magyar Nemzeti Szövegtár első 99 találata nem adna kellő mintát egy keresési kísérlethez, a blog.hu nem ad címkefelhőt, így kénytelen vagyok magam egy szedett-vedett listát generálni, amellyel a birtokomban szétnézek egy-két nagyobb (feltehetően magyarok által is használt) címkézési lehetőséggel bíró lapon, némi információt szerezve ezzel a mi címkézési szokásainkról.
mire jó mindez?
a címkézés rendkívül rugalmas lehetőséget ad az információk rendszerezésére, ezt tudjuk. nem szeretném részletezni a dolgot, hiszen már több éve annak, hogy címkézgetünk. épp ezért ideje megvizsgálni, hogy a megosztani kívánt információkat vajon valóban annak a közönségnek juttatjuk-e el, akinek szánjuk? vagy fordítva: egyáltalán magyaroknak szánjuk-e ezeket az információkat? hiszen a címkézéssel, a saját nyelv használatával egy újabb dimenzióban -a térben- is elhelyezhetjük el az információt.
a vizsgált szavak
nem feltétlenül a leggyakoribb magyar szavak ezek, de feltételezem, hogy eléggé gyakoriak ahhoz, hogy információk mellé társítsuk őket, ha már címkézünk. igyekeztem továbbá olyan szavakat válogatni, amelyeknek van angol (vagy bármilyen más, idegen nyelvű) megfelelője, viszont a legkevésbé sem nemzetközi szavak -így értelemszerűen nem szerepel köztük például egyetlen magyar miniszterelnök sem :)- illetve ne legyenek olyannyira speciálisak, hogy a különböző tematikájú lapokon jelentős torzulást okozzon az előfordulásuk. lássuk:
karácsony, választás, tudomány, születésnap, színház, nyaralás, házibuli, vicces, tüzijáték, munkahely
itt jegyezném meg, hogy a szavakat nem teszteltem, tehát ezen a ponton magam sem tudom, milyen eredményt fognak produkálni a vizsgált lapokon. nem húzom tovább, íme az eredmény:
az látszik, hogy jelen vagyunk a legfőbb csomópontokon, használjuk -sőt, magyarul használjuk- a címkézést. igen ám, de jó lenne tudni, hogy az angolul megadott címkék vajon takarnak-e magyar nyelvű tartalmakat, hiszen hajlamosak vagyunk (ki tudja miért) angolul címkézni, ezáltal "félrevezetjük" azokat, akik csalódottan fordulnak el mondjuk a Flickr-től, mondván itt nem találhatók képek tudomány témakörben. lehet persze azt mondani, hogy tessék megtanulni angolul, de nem. szerintem nagyon is jól van ez így, tessék továbbra is ilyen szorgalmasan magyarul címkézni.
érdekes lenne további, mélyrehatóbb vizsgálatokat is végezni, némileg automatizálni a vizsgálódást, megnézni, vannak-e olyan tartalmak, ahol több nyelven is kategorizálta azt annak előállítója, milyen ütemben/arányban szaporodnak a magyar nyelvű címkék -mondjuk más, európai országokkal összevetve, illetve a címkék száma hány felhasználó közt oszlik el, hiszen a del.icio.us csekélyke eredményei több dologra is engednek következtetni. ilyen például az, hogy valószínűleg néhány emberkéhez köthető az a néhányszáz magyar címke, amit a keresés alatt sikerült találnom. persze az is igaz, hogy ez az oldal bizonyos értelemben kevésbé populáris, mint mondjuk a YouTube.
akinek javaslatai lennének, miket érdemes vizsgálni címkeügyben, jelezze itt a kommentek között, akinek pedig kedve lenne tovább bővíteni a listát, annak elérhetővé teszem a táblázat szerkesztését.
a fenti linkből úgy tűnik, igenis, angol műfaj, hiszen ezen a nyelven kívül németül és japánul létezik a szócikk (a japán ráadásul az mp3 tagging-ról szól), ami mondjuk jelentheti azt, hogy lelkes wikipédiázó honfitársainknak kisebb gondja is nagyobb annál, mintsemhogy egy webkettes kifejezéssel bővítsék a magyar szócikkek számát, de jelentheti azt is, hogy mi, magyarok nem igazán ismerjük a kifejezést, nem használjuk a címkézést.
ez persze nem igaz, nagyon is használjuk. de hogyan?
megpróbáltam listát keresni a leggyakoribb magyar szavak listájáról, ám a Magyar Nemzeti Szövegtár első 99 találata nem adna kellő mintát egy keresési kísérlethez, a blog.hu nem ad címkefelhőt, így kénytelen vagyok magam egy szedett-vedett listát generálni, amellyel a birtokomban szétnézek egy-két nagyobb (feltehetően magyarok által is használt) címkézési lehetőséggel bíró lapon, némi információt szerezve ezzel a mi címkézési szokásainkról.
mire jó mindez?
a címkézés rendkívül rugalmas lehetőséget ad az információk rendszerezésére, ezt tudjuk. nem szeretném részletezni a dolgot, hiszen már több éve annak, hogy címkézgetünk. épp ezért ideje megvizsgálni, hogy a megosztani kívánt információkat vajon valóban annak a közönségnek juttatjuk-e el, akinek szánjuk? vagy fordítva: egyáltalán magyaroknak szánjuk-e ezeket az információkat? hiszen a címkézéssel, a saját nyelv használatával egy újabb dimenzióban -a térben- is elhelyezhetjük el az információt.
a vizsgált szavak
nem feltétlenül a leggyakoribb magyar szavak ezek, de feltételezem, hogy eléggé gyakoriak ahhoz, hogy információk mellé társítsuk őket, ha már címkézünk. igyekeztem továbbá olyan szavakat válogatni, amelyeknek van angol (vagy bármilyen más, idegen nyelvű) megfelelője, viszont a legkevésbé sem nemzetközi szavak -így értelemszerűen nem szerepel köztük például egyetlen magyar miniszterelnök sem :)- illetve ne legyenek olyannyira speciálisak, hogy a különböző tematikájú lapokon jelentős torzulást okozzon az előfordulásuk. lássuk:
karácsony, választás, tudomány, születésnap, színház, nyaralás, házibuli, vicces, tüzijáték, munkahely
itt jegyezném meg, hogy a szavakat nem teszteltem, tehát ezen a ponton magam sem tudom, milyen eredményt fognak produkálni a vizsgált lapokon. nem húzom tovább, íme az eredmény:
az látszik, hogy jelen vagyunk a legfőbb csomópontokon, használjuk -sőt, magyarul használjuk- a címkézést. igen ám, de jó lenne tudni, hogy az angolul megadott címkék vajon takarnak-e magyar nyelvű tartalmakat, hiszen hajlamosak vagyunk (ki tudja miért) angolul címkézni, ezáltal "félrevezetjük" azokat, akik csalódottan fordulnak el mondjuk a Flickr-től, mondván itt nem találhatók képek tudomány témakörben. lehet persze azt mondani, hogy tessék megtanulni angolul, de nem. szerintem nagyon is jól van ez így, tessék továbbra is ilyen szorgalmasan magyarul címkézni.
érdekes lenne további, mélyrehatóbb vizsgálatokat is végezni, némileg automatizálni a vizsgálódást, megnézni, vannak-e olyan tartalmak, ahol több nyelven is kategorizálta azt annak előállítója, milyen ütemben/arányban szaporodnak a magyar nyelvű címkék -mondjuk más, európai országokkal összevetve, illetve a címkék száma hány felhasználó közt oszlik el, hiszen a del.icio.us csekélyke eredményei több dologra is engednek következtetni. ilyen például az, hogy valószínűleg néhány emberkéhez köthető az a néhányszáz magyar címke, amit a keresés alatt sikerült találnom. persze az is igaz, hogy ez az oldal bizonyos értelemben kevésbé populáris, mint mondjuk a YouTube.
akinek javaslatai lennének, miket érdemes vizsgálni címkeügyben, jelezze itt a kommentek között, akinek pedig kedve lenne tovább bővíteni a listát, annak elérhetővé teszem a táblázat szerkesztését.
Szólj hozzá!
Címkék: jövő címke nyelv
fotók felhasználása - ahogy azt kellene
2007.02.11. 12:01 fotofabrik
rengeteget hallani netről ellopott képekről (írásokról, videókról, stb.) és ezek az esetek talán még azokat is felháborítják, akik mondjuk nem érintettek a dologban, sőt, nem is publikálnak semmiféle egyedi tartalmat a világhálón. miért? talán azért, mert a lopás ténye úgy általában szokta zavarni az embereket.
a Flickr és a blogoszféra már többször volt hangos attól, hogy lusta designerek egyszerűen ide járnak illusztrációkért, amolyan stock-photo lapnak tekintve, ahol mindent szabad. nemrégiben Flickr-felhasználók azért kezdtek el tiltakozni, hogy az anyaszájt lehetőleg ne használja a Wii-vel kapcsolatos képeiket. lopott állítólag a BBC, és különböző reklámügynökségek, sőt, olyan pofátlanság is megtörtént, hogy egy ellopott fotó után az eredeti készítőt vádolta a tolvaj - természetesen a tolvaj azóta már nem aktív felhasználó. persze lopni lopnak mindenhonnan, a deviantART háza tájáról is érkeztek hírek ezügyben.
most mégis egy pozitív példáról szeretnék beszámolni. nem, nem arról, hogy a Microsoft egy Flickr-felhasználó képei közül vásárolt a Vista csinosítgatására, bár ez is jó hír.
a napokban Olaszországból kaptam FlickMail-t. egy képemet szeretnék felhasználni illusztrációként egy, az anorexiáról, bulimiáról szóló dokumentumfilmben. és amiért örültem a levélnek az leginkább az volt, hogy a képet simán ellophatták volna, hiszen valószínűleg nem találkoztam volna a filmmel, de mégsem tették. a hozzájárulásomat kérték a felhasználáshoz, és ez a legfontosabb. remélem, ezután inkább ilyen, és ehhez hasonló hírekről lehet inkább hallani, mint a sorozatos lopásokról. sőt, az lenne a legjobb, ha mindez nem lenne unikum.
a Flickr és a blogoszféra már többször volt hangos attól, hogy lusta designerek egyszerűen ide járnak illusztrációkért, amolyan stock-photo lapnak tekintve, ahol mindent szabad. nemrégiben Flickr-felhasználók azért kezdtek el tiltakozni, hogy az anyaszájt lehetőleg ne használja a Wii-vel kapcsolatos képeiket. lopott állítólag a BBC, és különböző reklámügynökségek, sőt, olyan pofátlanság is megtörtént, hogy egy ellopott fotó után az eredeti készítőt vádolta a tolvaj - természetesen a tolvaj azóta már nem aktív felhasználó. persze lopni lopnak mindenhonnan, a deviantART háza tájáról is érkeztek hírek ezügyben.
most mégis egy pozitív példáról szeretnék beszámolni. nem, nem arról, hogy a Microsoft egy Flickr-felhasználó képei közül vásárolt a Vista csinosítgatására, bár ez is jó hír.
a napokban Olaszországból kaptam FlickMail-t. egy képemet szeretnék felhasználni illusztrációként egy, az anorexiáról, bulimiáról szóló dokumentumfilmben. és amiért örültem a levélnek az leginkább az volt, hogy a képet simán ellophatták volna, hiszen valószínűleg nem találkoztam volna a filmmel, de mégsem tették. a hozzájárulásomat kérték a felhasználáshoz, és ez a legfontosabb. remélem, ezután inkább ilyen, és ehhez hasonló hírekről lehet inkább hallani, mint a sorozatos lopásokról. sőt, az lenne a legjobb, ha mindez nem lenne unikum.
4 komment
Címkék: fotó flickr jog
egy hónap a Google Reader-rel
2007.02.04. 10:47 fotofabrik
sok-sok feedolvasót kipróbáltam már, általában mindig az lett a vége, hogy beletört a bicskám ezekbe a kísérletezésekbe, majd feedestül-mindenestül kihajítottam az egész programot a francba, és minden egyes alkalommal megállapítottam: még nincs itt az ideje feedeket olvasni. vigyázat: spanyolviasz! majd nemrégiben összegeztem azokat a problémákat, amelyek miatt meghiúsult a "feed-élmény" és rájöttem: a megoldás mindvégig a szemem előtt volt, Google Reader a neve.
a Google jó szokásához híven egyszerre nyújt megoldást minden problémára (egyet kivéve, erről kicsit később), hiszen a legfőbb bajom az volt, hogy rendkívüli módon gyűlöltem otthon kipipálni azon itemeket, amelyeket már napközben olvastam, mondjuk a munkahelyen. gyűlöltem továbbá csak e célból külön szoftvert telepíteni, futtatni a gépen, egyszerűen luxusnak tartottam. a Google Reader mobil, testreszabható, támogatja a saját feed létrehozását, egyszóval igazi painkiller. sőt, többen a digg legfőbb ellenfelének tartják, hiszen nem kell(ene) sok hozzá, és szinte ugyanazokat a lehetőségeket tudná kínálni. majd látjuk.
nem szeretném untatni a Kedves Olvasót saját feed-olvasási szokásaimmal, de a Reader Trends funkciójának köszönhetően például remekül lehet alkalmazni a hírbehozó által is népszerűsített tippeket, melyek esetleg fejfájást okoznak RSS-olvasáskor.
van ugye az, hogy ezen az oldalon maximum 40 feed-ünket tudjuk különböző szempontok alapján listázni, amely éppen elegendő ahhoz, hogy időnként revíziót végezzünk azon csatornákon, amelyekre hirtelen felindulásból valaha feliratkoztunk.
ez a statisztika jól ábrázolja például, hogy az index.hu feedje hiába szolgáltat rengeteg (a digg-nél több) bejegyzést naponta, igen csekély százalék az, amennyit én ebből elolvasok. egyértelmű, hogy ez a feed az enyészet áldozata lesz, hiszen sokkal zavaróbb egy ilyen csatorna jelenléte, mint amely mondjuk naponta szolgáltat 0.1 bejegyzést, ugyanakkor azt az egy tizedet maradéktalanul elolvasom. ráadásul az index feedje számomra nem elég informatív, illetve ömlesztve kapok mindent a mindennel, és például a politika az, ami a legkevésbé érdekel. (talán a maradék 61% ez lehet)
érdekes képet mutathat az is, hogy vajon ugyanazon csatornák közül melyek azok, amelyek bejegyzéseihez szívesen barangol vissza az ember, vagy éppen másoknak is meg szeretné mutatni, vagy csak egyszerűen afféle temporary-bookmark-ként megcsillagozzuk. a digg valószínűleg a sok összeomlott site miatt vezet ilyen magasan, de sokszor megesik, hogy valóban értékes tartalomra akad az ember, amit otthon, nyugodtan is el szeretne olvasni, ki tudja.
és végül vannak azok a feed-ek, amelyeket annyira meg szeretnénk osztani másokkal, hogy recikláljuk. nos, minden bizonnyal vannak olyanok, akik bloggerként gyűlölik ezt a fajta republikációt, és lehetne azon vitatkozni, hogy ez vajon lopás-e, meg lehet gerjedésről beszélni, én azt hiszem, ez mindenkinek jó, hiszen kapunk emellé kis clip-et, amelyet a blogunkra kibiggyeszthetünk, és máris korrektül hivatkoztunk is az adott oldalra anélkül, hogy az látogatót vesztett volna miattunk.
izgalmas lehet még a saját szokásainkat is szemügyre venni, például kiderült számomra, hogy hihetetlen mennyiségű bejegyzést fogyasztok el reggel 6 körül,
és hétfőtől csütörtökig hogyan emelkedik az olvasások száma, ami -bevallom- nem lep meg :)
mint azt említettem, a Reader küszködik egy komoly hiányossággal (ami azért kissé fura pont a Google esetében), mégpedig azzal, hogy nem tudunk keresni a feedjeink között. biztos vagyok benne, hogy ez hamarosan elérhető funkció lesz, mint ahogy nemrég óta megjelennek a beágyazott videók is (az mp3-ak még régebb óta), azon bejegyzéseket is olvashatjuk, amelyek a feliratkozásunk előtt születtek, tudunk egész halom feed-et importálni, és nem utolsó sorban remekül lehet billentyűzettel is használni (én például csak így használom). látszik, hogy a Google komolyan veszi ezt a szolgáltatását.
úgy látom, létezik az a megoldás, amellyel _lehet_ RSS-t olvasni, sőt, érdemes is. szívesen megnézném mások statisztikáit is, kíváncsi lennék, mekkora szórást mutat mondjuk a napokat, azon belül a napszakokat illetően a Reader-t használók csoportja. Te hogyan használod a Google Reader-t?
10 komment
Címkék: google rss statisztika
5 dolog, ami megnehezíti a munkámat OS X alatt
2007.01.28. 10:02 fotofabrik
sokszor (általában csak arról) esett már szó a Windows által lenyúlt OS X featúrákról, az Aqua egyediségéről, ám igen ritka az olyan összehasonlítás, amely a két rendszert usability szempontok alapján venné górcső alá. az Apple mindig is igyekezett élen járni a produktivitásban (bigger screens are better), ám ezen kívül talán vannak más szempontok is, amelyek a napi feladataink elvégzésének sebességét nagy mértékben befolyásolják. talán ez egy kicsit szubjektív összeállítás lesz, és azért csak öt pontból fog állni, mert így talán könnyebben ráveszed magad az elolvasására. :) igyekeztem a két oprendszert szűz mivoltában összehasonlítani, azaz nem képezik az összehasonlítás alapját segédprogramok, illetve egyedi beállítások. nem szeretnék állást foglalni sem pro, sem kontra, de talán vitára érdemes egyik másik észrevételem. már akit nem vakít el teljesen mondjuk az Aqua fénye. :)
update: közben egy "almablogon" is felmerültek hasonló kérdések. nocsak.
drag and drop
az OS X esetében szinte ránk kényszerített funkció. hardcore mac-userek dobálgatják a fájlokat, képeket: "bazeg ez ám a királyság, produktivitás öcsém produktivitás!". nem, nem az. ugyanis elég csak adott fájlt rossz helyen (értsd: ikon helyett filenév) elcsípni, és máris oda a szupergyors dobálózás, ehelyett sorra jelölöd ki a mappa további tartalmát, drag and dropnak hűlt helye.
állítólag az OS X-ben is lehetséges közvetlenül Firefoxból a Photoshopba ráncigálni egy (mi mást) képet. nos, addig is, amíg ezt a saját szememmel látom, annyit mondanék: Windows esetén ehhez biztosan nem szükséges semmit sem kapcsolgatni. OS X esetén ez úgy néz ki, hogy desktopra kidob, ablakokat széthúz, desktopról Photoshopba behúz. akárhogy is számolom, ez plusz két művelet. sajnálom srácok, ez így nem működik.
scroll, scrollbar
fantasztikus találmány a fel-le gombok egymás mellé helyezése (ami természetesen rábírható a Windows-like működésre is.) én nem igazán tudtam vele megbarátkozni,
ez az én bajom. József szerint a maximalizált ablak az ördög műve. ám legyen. elképzelhető, hogy az én felfogóképességem kevés ahhoz, hogy egyszerre négy, öt különböző szoftver ablakát helyezzem el a tetszőlegesen a képernyő bizonyos pontjain. amiért ezt a problémát itt említem, az az, hogy egy nem maximalizált ablak esetén igen sűrű a mellékattintások aránya, ugyanis általában nem szoktam figyelni, hogy pontosan a scrollbar fölé mozogjak a kurzorral, majd utána kezdjem el húzni a sávot. fogom, kihajítom a kurzort a jobb szélre, és scrollozok - így működik ez Windowsban. mert bűvészmutatványok nélkül maximalizált ablakban dolgozom.
sokan nem szeretnek képernyőn olvasni, én viszont sajnálok esetenként többszáz oldalas szövegeket kinyomtatni, csak azért, mert akad valami olvasnivalóm. sűrűn előfordul, hogy ide-oda navigálok adott oldalon. Windows esetén az egérmutató/scrollbar képes afféle kvázi könyvjelzőként viselkedni. hogyan? az egér bal gombjának nyomva tartásával a tetszőleges állapotba húzom a képernyőn megjelenő dokumentumot, majd ha vissza szeretnék térni az előző állapotba, egyszerűen elég messze húzom a scrollbartól a kurzort, és voilá! újra a korábbi szövegrésznél találom magam. priceless!
save as
nem szeretném túlmagyarázni. OS X alatt nem tudsz duplaklikkel rámenteni egy korábbi fáljra, egyszerűen el kell mozgatnod az egeret és úgy megerőszakolnod a save buttont, míg Windowsnál -mondanom sem kell- duplaklikk.
billentyűk, kijelölés
az összehasonlítás újabb szubjektív eleme. könnyen legyinthet az Apple-fétisben szenvedő: "ugyan már! ki mit szokott meg, és különben is!" nem kérem, nem eszik ezt olyan forrón. tessék nekem elmagyarázni, hogy lehet az, hogy Windowsban sokkal kevesebb gomb lenyomása elegendő azonos feladatok elvégzéséhez: bekezdés kijelölése, szavanként kijelölés, szöveg elejéig/végéig mindent kijelöl, stb. gaba említett egy megoldást, amellyel át lehet konfigurálni a billentyűzetet Windows-like működésre. viszont nem találkoztam szoftverrel, ami a Win-t bírná rá OS X-szerű viselkedésre. vajon miért? (biztos vagyok benne, hogy létezik ilyen)
néha előfordul, hogy kódolni vagyok kénytelen. kacsacsőrök, miazmás. OS X? mintha szándékosan programozók idegesítésére lenne kihegyezve a billentyűzetkiosztás, egy sima kacsacsőr begépeléséhez három (3) billentyűt kell egyszerre lenyomnom. vicc! Tudom: Popchar, de korábban említettem: segédprogramok és egyedi konfig nélkül!
biztos megesett mással is, hogy egy többszáz (ezer) fájlt tartalmazó könyvtárban tudta, hogy mit keres (a fájl neve), viszont scrollozni kényelmetlen. Windows esetén semmi gond, kezdd el gépelni a file nevét, és már meg is érkeztél: enter. OS X? sajnos már akkor sem lépked tovább a kurzor, ha legalább két azonos kezdőbetűjű fájl található a könyvtárban, veheted elő megint az egeret, scrollozhatsz. őrület. most ne tessék a Spotlight-tal jönni: innentől kezdve máris csak lassabb lehet a fájl előkerítése.
az esc billentyű működéséről szintén nem mondható el a következetesség. ritka az a megerősítést igénylő ablak, amit esc segítségével tudnék valamely irányba terelni, de szintén nem minden esetben megoldás az enter leütése sem, ahogy észrevettem. talán a space(?) billentyű, ami szinte mindig működik.
hosszú könyvtárakban való lapozáskor szintén kényelmes tud lenni a pageup/pagedown billentyűk ütögetése. nem úgy az OS X esetében! miért is ugrana a fókusz oda, ahová kellene!? :D
fejlécek
OS X ablakok fejlécei: ha neadjisten' nem figyelnél és véletlenül az ablak tetejét rossz helyen markolod meg (jelesül a filenév előtt található ikonnál) gyönyörűen elkezded "másolni"(?) adott ablak tartalmát, nem lényeg, hogy nem ez volt a célod. hogy is gondolod, hogy akárhol megfoghatod azt az ablakot?? (igen, fanatikus barátaim, bizonyára fantasztikus featúra ez, bár egy statisztikát megtekintenék, vajon százból hány esetben volt a cél valóban a fájl másolása)
listák fejlécei: mivel Windows-ban szinte kivétel nélkül minden program a "gyári" list-et használja, bármely programban tudunk különöbzőképpen listákat rendezni, az oszlopok szélességét módosítani, neadjisten' oszlopokat egymással felcserélni. az OS X esetében itt is a következetességet hiányolom: még nem sikerült rájönnöm, mitől függ, hogy adott lista oszlopszélességét tudom-e módosítani, ha egyszer erre van szükségem. nem, köszönöm, a finder-féle akárhány folder nyílik jobbra-megoldásból nem kérek. (talán az egyik legnevetségesebb szolúció, amit a problémára ezidáig láttam)
konklúzió
nem tudom nem észrevenni, hogy az Apple igen erősen hisz abban, hogy a feladatok elvégzése sokkal gyorsabb, ha egérrel tesszük. szinte ránk kényszerítik a használatát, hiszen, mint az a fentiekből kiderül, billentyűzet segítségével vért fogunk izzadni bizonyos feladatok elvégzésekor. a legnagyobb problémám az, hogy OS X alatt nincs meg a lehetőségem, hogy magam döntsem el, hogyan szeretnék dolgozni. az Apple-nek egyébként általában véve szokása, hogy igyekszik keretek közé szorítani felhasználóit: iPhone nem cserélhető akkumulátor.
update: közben egy "almablogon" is felmerültek hasonló kérdések. nocsak.
drag and drop
az OS X esetében szinte ránk kényszerített funkció. hardcore mac-userek dobálgatják a fájlokat, képeket: "bazeg ez ám a királyság, produktivitás öcsém produktivitás!". nem, nem az. ugyanis elég csak adott fájlt rossz helyen (értsd: ikon helyett filenév) elcsípni, és máris oda a szupergyors dobálózás, ehelyett sorra jelölöd ki a mappa további tartalmát, drag and dropnak hűlt helye.
állítólag az OS X-ben is lehetséges közvetlenül Firefoxból a Photoshopba ráncigálni egy (mi mást) képet. nos, addig is, amíg ezt a saját szememmel látom, annyit mondanék: Windows esetén ehhez biztosan nem szükséges semmit sem kapcsolgatni. OS X esetén ez úgy néz ki, hogy desktopra kidob, ablakokat széthúz, desktopról Photoshopba behúz. akárhogy is számolom, ez plusz két művelet. sajnálom srácok, ez így nem működik.
scroll, scrollbar
fantasztikus találmány a fel-le gombok egymás mellé helyezése (ami természetesen rábírható a Windows-like működésre is.) én nem igazán tudtam vele megbarátkozni,
ez az én bajom. József szerint a maximalizált ablak az ördög műve. ám legyen. elképzelhető, hogy az én felfogóképességem kevés ahhoz, hogy egyszerre négy, öt különböző szoftver ablakát helyezzem el a tetszőlegesen a képernyő bizonyos pontjain. amiért ezt a problémát itt említem, az az, hogy egy nem maximalizált ablak esetén igen sűrű a mellékattintások aránya, ugyanis általában nem szoktam figyelni, hogy pontosan a scrollbar fölé mozogjak a kurzorral, majd utána kezdjem el húzni a sávot. fogom, kihajítom a kurzort a jobb szélre, és scrollozok - így működik ez Windowsban. mert bűvészmutatványok nélkül maximalizált ablakban dolgozom.
sokan nem szeretnek képernyőn olvasni, én viszont sajnálok esetenként többszáz oldalas szövegeket kinyomtatni, csak azért, mert akad valami olvasnivalóm. sűrűn előfordul, hogy ide-oda navigálok adott oldalon. Windows esetén az egérmutató/scrollbar képes afféle kvázi könyvjelzőként viselkedni. hogyan? az egér bal gombjának nyomva tartásával a tetszőleges állapotba húzom a képernyőn megjelenő dokumentumot, majd ha vissza szeretnék térni az előző állapotba, egyszerűen elég messze húzom a scrollbartól a kurzort, és voilá! újra a korábbi szövegrésznél találom magam. priceless!
save as
nem szeretném túlmagyarázni. OS X alatt nem tudsz duplaklikkel rámenteni egy korábbi fáljra, egyszerűen el kell mozgatnod az egeret és úgy megerőszakolnod a save buttont, míg Windowsnál -mondanom sem kell- duplaklikk.
billentyűk, kijelölés
az összehasonlítás újabb szubjektív eleme. könnyen legyinthet az Apple-fétisben szenvedő: "ugyan már! ki mit szokott meg, és különben is!" nem kérem, nem eszik ezt olyan forrón. tessék nekem elmagyarázni, hogy lehet az, hogy Windowsban sokkal kevesebb gomb lenyomása elegendő azonos feladatok elvégzéséhez: bekezdés kijelölése, szavanként kijelölés, szöveg elejéig/végéig mindent kijelöl, stb. gaba említett egy megoldást, amellyel át lehet konfigurálni a billentyűzetet Windows-like működésre. viszont nem találkoztam szoftverrel, ami a Win-t bírná rá OS X-szerű viselkedésre. vajon miért? (biztos vagyok benne, hogy létezik ilyen)
néha előfordul, hogy kódolni vagyok kénytelen. kacsacsőrök, miazmás. OS X? mintha szándékosan programozók idegesítésére lenne kihegyezve a billentyűzetkiosztás, egy sima kacsacsőr begépeléséhez három (3) billentyűt kell egyszerre lenyomnom. vicc! Tudom: Popchar, de korábban említettem: segédprogramok és egyedi konfig nélkül!
biztos megesett mással is, hogy egy többszáz (ezer) fájlt tartalmazó könyvtárban tudta, hogy mit keres (a fájl neve), viszont scrollozni kényelmetlen. Windows esetén semmi gond, kezdd el gépelni a file nevét, és már meg is érkeztél: enter. OS X? sajnos már akkor sem lépked tovább a kurzor, ha legalább két azonos kezdőbetűjű fájl található a könyvtárban, veheted elő megint az egeret, scrollozhatsz. őrület. most ne tessék a Spotlight-tal jönni: innentől kezdve máris csak lassabb lehet a fájl előkerítése.
az esc billentyű működéséről szintén nem mondható el a következetesség. ritka az a megerősítést igénylő ablak, amit esc segítségével tudnék valamely irányba terelni, de szintén nem minden esetben megoldás az enter leütése sem, ahogy észrevettem. talán a space(?) billentyű, ami szinte mindig működik.
hosszú könyvtárakban való lapozáskor szintén kényelmes tud lenni a pageup/pagedown billentyűk ütögetése. nem úgy az OS X esetében! miért is ugrana a fókusz oda, ahová kellene!? :D
fejlécek
OS X ablakok fejlécei: ha neadjisten' nem figyelnél és véletlenül az ablak tetejét rossz helyen markolod meg (jelesül a filenév előtt található ikonnál) gyönyörűen elkezded "másolni"(?) adott ablak tartalmát, nem lényeg, hogy nem ez volt a célod. hogy is gondolod, hogy akárhol megfoghatod azt az ablakot?? (igen, fanatikus barátaim, bizonyára fantasztikus featúra ez, bár egy statisztikát megtekintenék, vajon százból hány esetben volt a cél valóban a fájl másolása)
listák fejlécei: mivel Windows-ban szinte kivétel nélkül minden program a "gyári" list-et használja, bármely programban tudunk különöbzőképpen listákat rendezni, az oszlopok szélességét módosítani, neadjisten' oszlopokat egymással felcserélni. az OS X esetében itt is a következetességet hiányolom: még nem sikerült rájönnöm, mitől függ, hogy adott lista oszlopszélességét tudom-e módosítani, ha egyszer erre van szükségem. nem, köszönöm, a finder-féle akárhány folder nyílik jobbra-megoldásból nem kérek. (talán az egyik legnevetségesebb szolúció, amit a problémára ezidáig láttam)
konklúzió
nem tudom nem észrevenni, hogy az Apple igen erősen hisz abban, hogy a feladatok elvégzése sokkal gyorsabb, ha egérrel tesszük. szinte ránk kényszerítik a használatát, hiszen, mint az a fentiekből kiderül, billentyűzet segítségével vért fogunk izzadni bizonyos feladatok elvégzésekor. a legnagyobb problémám az, hogy OS X alatt nincs meg a lehetőségem, hogy magam döntsem el, hogyan szeretnék dolgozni. az Apple-nek egyébként általában véve szokása, hogy igyekszik keretek közé szorítani felhasználóit: iPhone nem cserélhető akkumulátor.
22 komment
Címkék: ui vélemény design os
Oludayo ismer
2007.01.14. 17:48 fotofabrik
most nem is tudom, mi legyen. semmi bajom Pákóval, csak az a baj, hogy nem ismerem. sőt, elvileg be sem jelöltem. csak ugye volt az a subbás link. most már hiába jut eszembe, hogy valamiért gyanús volt, mikor rákattintottam, Pákó az ismerősöm.
ezúton szeretném megkérni az iwiw-et nem fejlesztő csapatot, hogy legyenek szívesek ellenőrizni a hivatkozások honnaniságát, legalább ilyen esetekben.
de mi legyen Pákót illetően?
ezúton szeretném megkérni az iwiw-et nem fejlesztő csapatot, hogy legyenek szívesek ellenőrizni a hivatkozások honnaniságát, legalább ilyen esetekben.
de mi legyen Pákót illetően?
1 komment
Címkék: iwiw pákó
Keresőoptimalizálás 2007
2007.01.03. 10:02 fotofabrik
itt tartunk ma:
Kereső modul
hát szabad ilyet? normális az ilyen? az ilyet csúnyán le kéne DOS-olni a világhálóról :)
Kereső modul
hát szabad ilyet? normális az ilyen? az ilyet csúnyán le kéne DOS-olni a világhálóról :)
Szólj hozzá!
Címkék: kereső seo
Videómegosztók - más
2007.01.02. 19:59 fotofabrik
nem tudom, ki hogy van vele, de számomra valami hihetetlen szenvedés az esti bulvárműsorok végigbambulása. (tudom, akkor miért nézem) ugye már nem egyszerűen arról van szó, hogy időnként a forrás az internet, hanem egyenesen a napi netezésem másolatát látom vissza estéről estére.
továbbra is élen jár a folyamatban az Aktív lelkes csapata, akik időt és fáradságot nem kímélve röhögnek végig napokat videómegosztókat böngészve, majd azt műsorként tálalják estére. sorry, napilapok, ti egyelőre nem tudtok videókat prezentálni a reggeli sajtóban, bár ki tudja, idővel...
az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a tegnapi Aktívban egy boingboing-os link is helyet kapott, legalább értelmes blogokat is nyitogatnak :)
továbbra is élen jár a folyamatban az Aktív lelkes csapata, akik időt és fáradságot nem kímélve röhögnek végig napokat videómegosztókat böngészve, majd azt műsorként tálalják estére. sorry, napilapok, ti egyelőre nem tudtok videókat prezentálni a reggeli sajtóban, bár ki tudja, idővel...
az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a tegnapi Aktívban egy boingboing-os link is helyet kapott, legalább értelmes blogokat is nyitogatnak :)
Szólj hozzá! · 1 trackback
Címkék: média blog tv videómegosztók
Re: Coolspace - egy magyar tévé és a net házassága
2007.01.02. 19:50 fotofabrik
úgy néz ki, mintha Hírbehozóval ping-pongoznék, pedig nem erről van szó.
volt az, ugye, hogy az RTLKlub erélyesen levetette a videóit egy videómegosztóról, ez eddig sima, én is utánamennék a saját holmimnak az ő helyükben. (azért az vicces, hogy a Youtube-al szemben valószínűleg nem voltak ilyen erősek)
most meg van ez a septibe összedobált valami, ahol egészen hamar egy ABC-videjóba botlik az ártatlan felhasználó, amit az RTLKlub nyilvánvalóan jogosan hoz saját videómegosztóján. a szabályokat nem csak betartatni, hanem betartani is illenék. az már csak hab a tortán, hogy a saját videóit is kénytelen máshonnan letöltögetni :D
volt az, ugye, hogy az RTLKlub erélyesen levetette a videóit egy videómegosztóról, ez eddig sima, én is utánamennék a saját holmimnak az ő helyükben. (azért az vicces, hogy a Youtube-al szemben valószínűleg nem voltak ilyen erősek)
most meg van ez a septibe összedobált valami, ahol egészen hamar egy ABC-videjóba botlik az ártatlan felhasználó, amit az RTLKlub nyilvánvalóan jogosan hoz saját videómegosztóján. a szabályokat nem csak betartatni, hanem betartani is illenék. az már csak hab a tortán, hogy a saját videóit is kénytelen máshonnan letöltögetni :D
Szólj hozzá!
Címkék: vélemény tv videómegosztók
fotofabrik karácsonyi ajándéka a blog.hu-nak
2006.12.24. 17:27 fotofabrik
nem gondoltam volna, hogy 2006 végén 297 byte-nyi információ közzététele a weben ilyen nehézkes. ám itt van, az én kis hozzájárulásom a blog.hu közösség fejlődéséhez, egy, a Firefoxba integrálható keresőplugin. használjátok egészséggel!
természetesen az uw annak rendje, s módja szerint (amúgy értesítés nélkül) törölte az oldalt, így ha valaki szeretné a blog.hu keresô-extension-t, kérem jelezze!
természetesen az uw annak rendje, s módja szerint (amúgy értesítés nélkül) törölte az oldalt, így ha valaki szeretné a blog.hu keresô-extension-t, kérem jelezze!
Utolsó kommentek