igen, hülye cím ez mindannak, amiről most írni szeretnék, de talán jó hasonlat azokra a fotóval valószínűleg egyidős dilemmákra, mint például "vajon kell-e ultramodern fényképezőgép egy díjnyertes fotóhoz", vagy "a kép készítésének helyszíne determinálja annak káprázatos mivoltát". én az utóbbiról szeretnék írni, mert ez a kérdés engem is régebb óta foglalkoztat, most egy thread kapcsán megpróbálom összeszedni gondolataimat ezzel kapcsolatban.

tény, az Eiffel-tornyot már millióan lefotózták, és valószínűleg még legalább százszor ennyien fogják ugyanezt megtenni. van aki a barátnőjével fényképezkedik a híres ívek alatt, megint más kimondottan egyedi szemszöget igyekszik keresni. millió példát lehetne említeni a már unásig fotózott épületekről, tájakról, állatokról, növényekről, de talán mindez felesleges.

alapfeltevésem, hogy a fotós az exponáláskor a körülményekhez képest a lehető legjobb képet szeretné elkészíteni. ezen továbbmenve, alapfelteszem továbbá: szép helyszínen csakis szép képeket lehet készíteni. mondhatni: könnyű dolga van annak, akinek a Golden Gate áll modellt.

azt a nézetet levésbé osztom, miszerint szép (nem szeretem ezt a szót) fotót csakis szép helyeken lehetne készíteni. visszakanyarodva az ultramodern fényképezőgép példájához, természetesen sem pozitív, sem negatív hatással (létezik kivétel) nem bír sem a fényképezőgép, sem a helyszín a kép milyenségére. száz és száz tényező befolyásolja a végeredményt, miért pont a gép és a helyszín lenne a legfontosabb ezek közül? hiszen mindig ott az ember, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni. a gép és a helyszín megválasztásán, a fejben már előre megkomponált képen túl a száz és száz tényezőt is figyelembe kell venni, a negatívumokból pozitívumot kell kovácsolni, és végül igen, marad a legegyszerűbb: exponálni.