talán már más is járt úgy, hogy egy fontosabb cd-je eltűnt, vagy egyik akármekkora vinyója bedobta a kulcsot. legyen szó akár egy gigányi buta módon nem backupolt számodra fontos adatról, ha bekövetkezik a legrosszabb, az a véggel egyenlő. már akinek.

történt ugyanis, hogy a nem kellő óvatossággal szállított számítógépem olyan jellegű sérüléseket szenvedett, melynek köszönhetően a benne megbújó 560 gigából sikerült a legfontosabbakat: a fotóimat elveszítenem. igen, lehet tapsolni, így jár, aki nem készít biztonsági másolatot legalább arról, amit fontosnak ítél. a saját fotóimon túl természetesen oda az éppen még pótolható több éves archívumom, de ez perpill annyira nem is fontos.

mi a helyzet olyankor, amikor pár napja lehetőséget kaptál egy kiállításra, de éppen az, ami miatt ebbe a kitüntetett helyzetbe kerültél, már nem létezik? fejed a falba. kötél, pisztoly, arzén? első gondolataim nekem is hasonlók körül forogtak, de már nem. már késő. ez itt kéremszépen a mi lett volna, ha? és a te több soron is idióta! korántsem édes, inkább keserűszirupos elegye.

igen, újra kell kezdenem. mindent. több odafigyelés, mérsékeltebb számítógép-addikció, és talán valamiféle backup.

te hogy backupolod a képeidet? naponta írsz többgigás dvd-ket, amiket nem árt havonta átlapozni, nem e rohad a közepe, majd ha úgy ítéled, nyomban újraírsz 20 lemezt? én ezidáig a hdd-re esküdtem, és ha nem verem véletlenül földhöz elégszer őket, akkor ez a post sem létezne. netán raid? milyen megoldások léteznek napi több giga új adat biztonságos tárolására? milyen módszereket érdemes alkalmazni?